Loading

Gyerekek a képernyő előtt Csecsemőkor, kisgyermekkor és óvodáskor

Milyen veszélyek állnak fent a túlzott média használat során?

A technikai eszközök sok tekintetben hátrányosan befolyásolják a gyermek fejlődő idegrendszerét, szociális, érzelmi és viselkedésbeli érését. Tanítsuk meg gyermekeinknek a digitális eszközök megfelelő használatát, kínáljunk számukra alternatívát a digitális világban jelen lévő agresszív, butító játékok felváltására.

Mennyit és mikortól használja őket a gyermek?

Akárhová nézünk, mindenhol kijelzőket láthatunk, amelyek a világos képekkel és az érdekes hangokkal hívják fel magukra és tartják fent a figyelmüket . Ilyenek a telefonok, a számítógépek, a tabletek és a tv.

  • Születéstől 18 hónapos korig egyáltalán nem ajánlott telefonon, tableten, laptopon és tv képernyőn a médiahasználat. Persze itt nem azokra a videókra gondolunk, ahol a nagyszülővel történik a videóbeszélgetés.
  • 1 éves korban a nyugalomban töltött képernyőidő (pl. tévé- vagy videónézés, videójátékok, amit egy helyben kell csinálni) nem ajánlott, 2 éves korban a nyugalomban töltött képernyőidő legfeljebb összesen napi 30 perc lehet (a kevesebb jobb). Amikor ül, olvassunk, mondjuk neki mesét, mondókát, történeteket!
  • 2 és 5 éves kor között fontos limitálni az eszközök használatát maximum napi 1 órára , és fokozotta figyelni arra, hogy a gyerekek az életkoruknak megfelelő tartalmakat nézzék. Ebben az életkori szakaszban is érdemes velük elbeszélgeti arról, hogy mit láttak a tv-ben és a látottak hogyan vonatkoznak a körülöttük lévő világra.

A képernyő fizikailag is lecövekeli, mozdulatlanságra kényszeríti a gyermeket, ezért a rajzfilm feldolgozása, a beépítése, a fejlesztő elsajátítás már a test szintjén leáll. Továbbá a képernyőn megjelenő kép blokkolja a belső képkészítést.

Miért lehet sok a sok?

Hosszú távú hatása a tv nézésnek!

Beszélünk aktív és passzív médiafogyasztásról. Passzív befogadásnak számít a tv nézése, aktív médiahasználatnak pedig a tabletes játékok, számítógápes játékok, telefonos játékok.

Viszont több vizsgálat is kimutatta , hogy azok a gyerekek akik naponta több órát töltöttek tv nézéssel: nagyobb valószínűséggel küzdöttek magatartási problémákkal.

  • 1-3 év közötti gyerek még nem tudja megkülönböztetni a valóságot a realitástól torzulhat az én- és a világról alkotott képe, frusztráltá, szorongóvá vállhat.
  • Nem kerül levezetésre a feszültség, így növekszik az agresszivitás.
  • A látásra, az idegrendszerre, a beszédre, sőt még a hallásra sincs jó hatással, túlterheli az idegrendszert.
  • A sok és gyors információ hullám után , egy egyszerű kirakós nem fogja lekötni a gyermek figyelmét.
  • Csökkenti a kognitív funkciókat, lassítja a tanulást, de elsősorban a nyelvtanulásban, olvasásban és írási képességekben okoz problémát.
  • Kevesebbet mozognak. (Mozgás révén fejlődik az idegrendszer és a koordinációs készségük)
  • A megjelenő külső kép blokkolja a belső képkészítést, ezáltal a gyerek kreativitása és kép alkotása nem fejlődik.
  • Addiktív , vagyis függővé teheti a gyerket!
Mit tehetünk a gyermekeink védelme érdekében?

Sok szülő szorongásból engedi képernyő elé gyemekét, nehogy kirekesztés áldozata legyen, mert éppen nem ismeri a népszerűbb és legújabb meséket és játékokat. Ebben a korban viszont erről még nem lehet szó, hiszen ekkor még a szülő a legfőbb viszonyítási pont, az ő értékrendjét követi a gyermek. Az elektromos bébiszitter segíthet átvészelni a nehéz pillanatokat, de számolnunk kell a következményekkel, mérlegelnünk, hogy ez hosszútávon megéri-e.

  • A legritkább esetben hagyjuk egyedül tv-t nézni.
  • Ha már megengedjük, akkor szabjunk határt.
  • A tv ne menjen háttérzajnak.
  • Ne hagyjuk, hogy a tv a közös programok, a szabad mozgás és mesélés rovására menjen.
  • Családi programoknál, evés közben a szülő se használja a kütyüket.
  • Ha már nézi a gyerek a tv-t, tabletet, akkor álló képekből, diafilmekből álló mesét nézzen, ahol a szülő saját hangján meséli a történetet és a gyereknek lehetősége van feltenni a mesével kapcsolatos kérdéseit.
  • Lefekvés előtt ne menjen a tv.
  • Ki kell alakítani egy napirendet.
  • Inkább olvassunk, hiszen ez fejleszti a gyermek érzelmi inteligenciáját, fantáziáját, képalkotását.
  • A példamutatás kulcsfontosságú, mutassunk példát azzal, hogy mi is a lehető legkevesebbet használjuk kütyüinket, kivéve persze akkor, amikor dolgozunk, viszont akkor el kell magyarázni a gyerek számára, hogy ez szükésges és nem kikapcsolódás céljából történik.
Kreatív ötletek otthonra:

A linkek a tevékenységekre kattintva érhetőek el!

Készítette

Kocsis Anikó - Pszichológus : pacsa_aniko2000@yahoo.com

Created By
aniko kocsis
Appreciate