Loading

MÁTYÁS-TEMPLOM BUDAPEST részletek a templom történetéből

A templomot 1015-ben Szent István király alapította. A török kor után a templomot Szent István egyházaként emlegetik.

"1241-42: a tatár invázió hazánk lakosságának jelentős részét elpusztítja, városait, így Pestet is feldúlja. 1242 kemény telén a befagyott Dunán átkelő tatár sereg a budai királyi székhelyet (a mai Óbuda helyén), majd a teljes Dunántúlt és Szlavóniát is elpusztítja. IV. Béla király a dalmáciai Klissza várába menekül, itt születik meg leánya, Árpád-házi Szent Margit, akit szülei Istennek ajánlanak fel az ország megmeneküléséért. A tatárok váratlan elvonulása után a király visszatér és megkezdi az ország újjáépítését. A tatár invázió megismétlődése ellen nagyarányú várépítésekbe kezd. Ennek része Buda városának alapítása és a vár első kiépítése, amelynek erődítései 1255-ben már álltak. A mai Boldogasszony-templomot tehát IV. Béla királyi egyházként, az esztergomi érsek engedélyével, 1246-47-ben alapította, ami egybeesik a város alapításának idejével."

"A XIV. században már a Boldogasszony-templomban jelölik (kiáltják ki) királlyá az uralkodókat. A koronázás ugyan Székesfehérvárhoz kötődik, ám az ottani koronázó bazilika őrzése is a budai polgárok kiváltsága: ők dönthetik el, ki léphet be oda. A koronázás után a király visszatér Budára, esküt tesz a kiváltságok megtartására, majd ünnepélyesen bevonul a Nagyboldogasszony templomba, ahol koronával a fején bemutatják az ország népének, így igazolva hatalma törvényességét. Így tesz a század két jelentős uralkodója, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond, valamint a királynék is. 1342-ben, székesfehérvári temetése előtt itt ravatalozzák föl a visegrádi palotájában elhunyt Károly Róbert királyt."

"1398–1435 között már működik a templom iskolája, és 1391–92-ben papjainak száma meghaladja a harmincat. 1515-ben II. Ulászló király fogadalmi Mária-szobrot ajándékoz a főtemplomnak annak emlékére, hogy egy ellene elkövetett merényletben sértetlen maradt."

Gara-kápolna: "1402–33 között épül a csarnoktemplom északi oldalszentélyéhez Gara Miklós nádor családi kápolnája, amelynek helyén ma a Szent István (Gara-) kápolna áll. Ekkoriban a prágai Parler-műhely mesterei is dolgoztak az épületen; munkájukból torzfejes gyámkövek maradtak fenn a templomban."

"Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébetet 1867. június 8-án koronázták meg a Budavári Nagyboldogasszony-templomban, akkori nevén Koronázó Főtemplomban. A magyar koronázások történetében először fordult elő, hogy a koronázandó király feleségét a királlyal egyszerre, egy időben koronázták meg."

"A vibárd a koronaőrség díszfegyvere. Pengéből és pengenyakból áll, előlapján Őcsászári és apostoli királyi Felségének, Ferenc Józsefnek legmagasabb védjegye, az I.F.J. monogram szerepel. A monogram felett a Korona, valamint Szűz Mária a gyermek Jézussal látható.. A vibárd hátlapján az 1871-es évszám, felette a Szent István Rend láncával övezett magyar címer szerepel."

1907. A koronázás 40. évfordulója alkalmából Ferenc József király új orgonát adományoz a templomnak. A "király orgonája" Sugár Viktor karnagy tervei alapján a Rieger-gyár budapesti üzemében készül. A négy manuálos, 77 regiszteres elektropneumatikus rendszerű hangszer a Schulek-féle orgonaszekrényben nyer elhelyezést. A IV. manuál sípjait a templom padlásán helyezik el, hangját egy 14 méter hosszú facsövön, a mennyezeten át vezetik a templomhajóba.

Kilátás a karzatról

Harangrekonstrukció: 2010-2011 "Passauban Rudolf Perner mester műhelyében újraöntik az 1723-ban készült, 800 kg-os Szentháromság- és az 1891-ből származó 3,2 tonnás Szent Károly-harang négy hiányzó társát, sőt a tökéletes összhangzás érdekében a Szent Károlyt csaknem negyed hanggal lejjebb is hangolják. Így a két történelmi harang tiszta pentaton hangsort alkot az új, 4,5 tonnás Krisztus-, az 1,8 tonnás XII. Piusz-, az 1,6 tonnás II. János Pál- és a 110 kg-os Szent Margit-haranggal. A felújítás különleges technikai újdonságaként a négy nagyharang alá egy-egy velük azonos súlyú elleninga kerül, amely ellentétes irányban lengve nullára csökkenti a statikailag káros vízszintes irányú erőket"

"1898. október 21.: A felújított főtemplomban helyezik el III. Béla király és Antiochiai Anna királyné földi maradványait az északi kápolnasor azóta Béla-kápolnának nevezett helyiségében, új, neogótikus szarkofágban, amely mellett Ferenc József király Árpád-házi (többszörösen leányági) leszármazásának emléktábláit helyezteti el. Ezzel az aktussal a Nagyboldogasszony templom temetkezőhelyként is az egykori székesfehérvári királyi bazilika örökébe lép."

"A budavári főtemplom első orgonáiról nincsenek írásos emlékeink, csak utalásokat találunk, például a Thuróczy-krónikában, amely Mátyás királlyá választásáról így ír: "...a templomok harangjai meghúzattak és azokban harsona, orgona és zeneszó dicsőíté az Istent.") Arról is tudunk, hogy Mátyás idejében voltak orgonaépítő mesterek Budán, mint Stefano Lorenzo mester, akinek - állítólag Mátyás megrendelésére készített - kisméretű pozitívja jelenleg Velencében, a Correr-múzeumban látható."

"A leromlott állapotú templomot a magyar állam teljeskörűen felújítja. Restaurálnak 6000 m2 homlokzati kőfelületet , 300 m2 ólomüvegablakot, 600 m2 falképet és 11 000 m2 díszítőfestést, a templom teljes berendezését és a Schulek-féle felszerelését. A 150 000 db mázas Zsolnay-cserép cseréjével megújítják a teljes tetőfedést. Újjáépítik az orgonát, amely új karorgonával bővül. Az épület új, korszerű gépészetet, elektromos és informatikai hálózatokat és térszín alatti kiszolgáló-helyiségeket kap. A felújítás egyik utolsó mozzanataként elkészül az új szembemiséző oltár, amelyet Erdő Péter bíboros 2013. október 13-án szentel fel."

A templom történetét a http://www.matyas-templom.hu honlapról idéztem, a linkre kattintva bővebb információkat talál.

Created By
Hajnalka Csabai
Appreciate

Report Abuse

If you feel that this video content violates the Adobe Terms of Use, you may report this content by filling out this quick form.

To report a Copyright Violation, please follow Section 17 in the Terms of Use.