Loading

Hírességek a kifutópályán A Ferihegyi repülőtér neves vendégei

Van egy hely Magyarországon, ahol az összes híresség megfordul: a Ferihegyi repülőtér. A szocializmus évtizedeiben még tömegek gyűltek össze egy-egy neves vendég, például Yves Montand, Gagarin, Brezsnyev vagy Mickey egér érkezésére. Többek között baráti országok politikusai, nyugati előadóművészek és magyar sportolók integettek a fényképezőgépeknek a repülőgép ajtajából és sétáltak el a tiszteletükre érkezett sokaság előtt.

Amikor Fellini Édes élet című filmjében az Anita Ekberg által játszott színésznő, Sylvia megérkezik a római repülőtérre, több tucat fotóriporter, videós és újságíró tülekedve vár rá a repülőgép ajtaja előtt. Ahogy a sztár kilép a fényre, integet, nevet és csókot dob, megállás nélkül készülnek a felvételek. Majd a fotóriporterek visszaküldik a gép belsejébe, hogy jöjjön elő még egyszer, így ismét megörökíthetik, ahogyan integet, nevet és csókot dob… Végül pizzát kóstoltatnak vele, virágcsokrot hoznak neki, a fényképezőgépek és a kamerák pedig továbbra is folyamatosan kattognak és forognak.

Szovjet manökenek, akik a Margitszigeten tartott „divatolimpiász"-ra érkeztek 1958-ban. Fotó: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

Ha a vasfüggöny felénk eső oldalán nem is volt ilyen szintű őrület, azért Magyarországon is jelentős eseménynek számított, ha egy-egy ismertebb ember leszállt a Ferihegyi repülőtéren (2011 óta Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér). Az 1950-ben megnyílt reptér igazán az évtized második felében telt meg élettel, ekkor már nyugati gépek és híres emberek is érkeztek. A Fortepan gyűjteményében számos olyan felvétel található a szocializmus időszakából, amely az ilyen alkalmaknál megszokott jeleneteket örökítette meg: kiszállás, integetés és fogadás; búcsúztatás, integetés és beszállás; éljenző tömeg és interjú. A háttérben pedig az 1-es terminál Budapest felirata.

Az 1930-as évek végén határozták el egy új budapesti nemzetközi repülőtér megépítését, amely a mátyásföldi és budaörsi repterektől át tudja venni a központi szerepet. A ferihegyi építkezés egyik kevésbé fényes fejezete, hogy az 1940-es években munkaszolgálatosok is dolgoztak itt. A reptér a II. világháború során komoly károkat szenvedett, a területet meg kellett tisztítani a robbanószerektől, felújítani a megsérült épületeket, végül a repülőtér ünnepélyes átadási ünnepségét csak 1950. május 7-én tartották meg.

Fotó: Fortepan / A R

Az első igazi sztárvendégek, Yves Montand és Simone Signoret 1957 márciusában érkeztek Budapestre (nyitóképünkön). A tudósítások szerint közel száz rajongó, illetve félszáz fotóriporter, rádiós, filmes és újságíró várta, hogy a két énekes és színész (egyúttal férj és feleség) felbukkanjon az ajtóban. Bonjour, Budapest! – kiáltotta állítólag Montand a rajongók felé. A pár hónappal az 1956-os forradalom után érkezett énekes így nyilatkozott a Népakarat című újságnak: „Nem tudtuk, helyes-e, ha most jövünk Magyarországra. Tudom, milyen nehéz napokat éltek át a közelmúltban. Vajon örömet okoz-e most a magyar közönségnek, ha egy éneklő embert hallgat?”. A válasz valószínűleg igen volt, de máshogy is segített a zenekar: a fellépésért járó díjat (másfélmillió frank) teljes egészében a Magyar Vöröskeresztnek adta.

A színészházaspár interjút ad Róbert Lászlónak. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Tíz évvel később, 1967 áprilisában talán még nagyobb felhajtás kísérte Juliette Gréco, a „sanzon királynőjé”-nek Magyarországra érkezését, aki a riporterek és rajongók tömegétől szinte mozdulni sem tudott. A Hétfői Hírek tudósítója így látta a francia előadóművészt és színésznőt, amikor leszállt a gépről: „Az első impresszió: öltözete nem »filmsztári« – fekete szoknya és pulóver, lapos sarkú fekete lakkcipő. Az egyetlen, ami feltűnő rajta: a vállán átdobott piros szövetsál. Fáradtan is vidám, közvetlen”.

Juliette Gréco francia színésznő a reptéren. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor
Juliette Gréco francia színésznő a reptéren. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Sztárok nem csak érkeztek Ferihegyre, de útnak is indultak innen: a búcsúztatás azonban, bár nem kizárólag, de inkább a mieinknek szólt. 1961-ben a labdarúgó-válogatott a Hollandia elleni vébéselejtezőre indult, a csoportképeken feltűnik többek között Albert Flórián és Grosics Gyula is (a meccset Rotterdamban rendezték meg, 3-0-ra nyertünk).

Bundzsák Dezső, Grosics Gyula, Tichy Lajos, Sipos Ferenc, Solymosi Ernő, Sárosi László és Dalnoki Jenő focisták szállnak fel a repülőgépre. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
A Hollandia elleni 1961. április 28-i VB selejtezőre induló magyar labdarúgó válogatott tagjai: Nagy István, ?, Fenyvesi Máté. Albert Flórián, ? Sárosi László, Bundzsák Dezső, Göröcs János, ?, Sándor Károly, Barcs Sándor MLSZ elnök, Sipos Ferenc, Kotász Antal, Szentmihályi Antal (takarva), Mátrai Sándor, Solymosi Ernő, Grosics Gyula, Baróti Lajos szövetségi kapitány, Dalnoki Jenő, Vinkovics Lajos gyúró. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

1964 szeptemberében több mint száz magyar sportoló indult el a tokiói olimpiára. „A Ferihegyi repülőtér nagy váróterme zsúfolásig megtelt a kiutazó versenyzőkkel, szakemberekkel, hozzátartozókkal, a búcsúztató egyesületi és szövetségi vezetőkkel” – tudósított az Esti Hírlap. Utaztak vívók, labdarúgók, vízilabdázók, öttusázók, atléták és birkózók, közülük jó néhányan éremmel tértek vissza. A hosszabb távollétre is komolyan felkészültek: a poggyászok tetején több zsáknyi tévépaprika látható.

Fotók: Fortepan / Bojár Sándor (fent, lent balra, lent jobbra)
Vitray Tamás (távolabb) és Murányi László. Fotó: Fortepan / Krantz Károly

Ugyanez év decemberében a Magyar Állami Operaház kilencven tagú balett-társulata Kairóba utazott, ahol hat estén át vendégszerepelt – a téli hideg ellenére is sokan búcsúztatták őket, miközben a nők a jeges, havas kifutópályán magas sarkúban manővereztek.

A Magyar Állami Operaház balett társulata Kairóba utazik 1964-ben. Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Néhány alkalommal nem is látjuk a középpontban álló hírességet: a Hruscsov 1958-as és Gagarin 1961-es látogatásáról készült fotókon a hatalmas tömeg, az integető, zászlót és kalapot lengető, lábujjhegyen ágaskodó emberek a valódi főszereplők. Hruscsov érkezésekor jó páran a leszállópályának háttal álltak, miközben a magasba emelt kezükben tükröt tartottak – így próbálták meg követni az eseményeket, minthogy máskülönben nem láttak volna semmit.

Jurij Gagarin fogadása 1961. augusztus 19-én. Fotó: Fortepan / Dénes János
Hruscsov Magyarországra érkezése 1958. április 2-án. Fotó: Fortepan / Berkó Pál

A különböző politikusok Budapestre érkezésekor a sajtó évtizedes különbségekkel is gyakorlatilag szóról szóra ugyanúgy írta le a reptéri jeleneteket, csak a nemzetiséget kellett kicserélni: mindig a „vendégvárás forró hangulatát tükrözte” a repülőtér, magyar és vörös zászlók mellett az adott politikus nemzetiségének lobogói, illetve magyar és a vendégek nyelvén szóló felirat díszítette a homlokzatot, a „repülőtér betonján díszőrség sorakozott fel” és „már jóval az érkezés előtt több ezer budapesti dolgozó” vagy tízezres tömeg gyűlt össze (a vezető jelentőségétől függően). Amint a főépület elé gördült a repülőgép, és kilépett az integető politikus, „felzúgott a taps és az éljenzés”.

Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadja Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP főtitkárát, szovjet államfőt 1979. május 30-án. Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr (balra, jobbra)
Brezsnyev és Kádár egy másik, 1967-es látogatás alkalmával. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Brezsnyev 1967-ben már a repülőtéren kocsiba szállt Kádár Jánossal, hogy körbejárják a fővárost, 1979-ben pedig a híres kommunista csók előtti pillanatot kapta el a fotós. Nem csak szovjet politikusok látogattak Magyarországra: megfordult hazánkban Ho Si Minh vietnámi elnök 1957-ben, Hailé Szelasszié etióp császár 1964-ben és Reza Pahlavi iráni sah is 1966-ban.

Fent balra: Reza Pahlavi iráni sah és felesége Farah Pahlavi Magyarországra érkeznek 1966. szeptember 6-án. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor | Fent jobbra: A reptér Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének érkezésekor 1957. augusztus 1-jén. Fotó: Fortepan / Magyar Pál | Lent: Hailé Szelasszié etióp császár és Dobi István államfő az uralkodó elutazásakor, 1964. szeptember 23-án. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Ferihegy egyik leggyakoribb vendége minden bizonnyal Kádár János volt: 1958-ban a Szófiába utazó küldöttség tagjaként, 1967-ben és 1979-ben a szovjet párt- és kormányküldöttség ünnepélyes fogadásán Brezsnyevvel, 1985-ben Erich Honecker, az NDK államfőjének érkezésekor, 1986-ban pedig feleségével, a Moszkvából történő hazaérkezése után láthatjuk, de ennél nyilván sokkal többször járt a repülőtéren.

Egy TU-134 típusú sugárhajtású utasszállító repülőgép, az egyik magyar kormánygép Ferihegyen. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr | Középen balra: Magyar küldöttség (Péter János, Krasztju Sztojcsev bolgár nagykövet, Kiss Károly, Kádár János, Dögei Imre küldöttség) utazik Szófiába 1958. június 23-án. Fotó: Forepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György | Középen jobbra: Erich Honecker (balra kalapban) az NDK államfője, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára Budapestre érkezése 1985-ben, vele szemben Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán | Lent: Kádár feleségével 1986. november 12-én, Moszkvából történő hazaérkezése után. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Az idők változását nem csak az jelzi, hogy Kádár az utolsó alkalommal már Gorbacsovtól tért vissza Moszkvából, hanem Mickey egér 1985-ös látogatása is: a Disneyland fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából a vidámpark nagykövete egy életnagyságú rajzfilmfigurával lépett ki a gépből világkörüli túrájának budapesti állomásán. Ugyanebben az évben nyílt meg a 2A terminál, de végérvényesen a rendszerváltást követő idők változtatták meg a repülőtér (és az 1-es terminál) életét: a repülőtéri fotózás ugyan még ma is létező műfaj, a megváltozott biztonsági előírások, illetve társadalmi és médiaviszonyok következtében ma már nincsenek ilyen testközelben a hírességek, ahogy feldíszített homlokzat és tízezres tömeg sincs.

Bánó András TV riporter Mészöly Kálmán labdarúgó szövetségi kapitánnyal és Nyilasi Tiborral készít riportot a TV Híradónak 1982-ben. Fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság / Koppány György
Fent: Melissa Tyler Wackerman, Disneyland nagykövete (kalapban) Mickey egér rajzfilmfigurával. Fotó: Fortepan / Magyar Hírek folyóirat | Lent balra: A prágai Vencel téri tüntetés során őrizetbe vett Deutsch Tamás, Pesty László (takarásban) és Kerényi György szabadulásuk utáni hazaérkezése 1989. augusztus 29-én. Fotó: Fortepan / Szigetváry Zsolt | Lent jobbra: Varga Béla, a Nemzetgyűlés volt elnöke interjút ad 1990. április 29-én, miután 43 évi emigráció után Budapestre érkezett. Tőle balra Antall József, az MDF elnöke, mögötte csíkos öltönyben Vörös Vince, az FKGP elnöke áll. Fotó: Fortepan / Szigetváry Zsolt

A cikkhez korabeli napilapok cikkeit használtuk fel, amelyeket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével szemléztünk.

+ + + + +

Írta: Gáspár Balázs | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan sorozat további cikkeit a hetifortepan.capacenter.hu címen találja. A blog a Fortepan és a Capa Központ szakmai együttműködésében valósul meg.

+ + + + +

Ezt a cikket Creative Commons CC BY-ND 2.5 HU (Nevezd meg! - Ne változtasd!) licensz alatt tesszük közzé, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehető, de nem átdolgozható (részletek a blog impresszumában.)

Borítókép >>> Simone Signoret színművésznő és férje Yves Montand sanzonénekes és filmszínész megérkeznek a Ferihegyi repülőtérre 1957-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Created By
Írta: Gáspár Balázs | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Appreciate