Loading

Tíz megfejtés Saját nagyszüleit ismerte fel a Fortepan fotóján a Kossuth-díjas építész

Karácsony előtt arra kértük az olvasókat, hogy segítsenek nekünk: 15 helyről mutattunk 17 olyan fényképet, amelynek nem ismertük a helyszínét vagy a történetét. Néhány hét után örömmel jelenthetjük, hogy mostantól tízzel kevesebb az olyan Fortepan-fotók száma, amelyekről semmit nem tudunk.

A képes feladványokat tartalmazó korábbi cikkünket erre a linkre kattintva találja!

A maradékban is akadtak felvételek, amelyekről érdekes részleteket tudtunk meg ugyan, de a helyszín bizonyítása még várat magára. A hőlégballonversenyről például Gálusz Antal híradástechnikus, 69 éves „rajongónk" mesélte el, hogy az MMRK felirat a Műegyetemi és Mezőgazdasági Repülő Klub rövidítése volt, a ballont pedig egykori kollégái Gulyás Géza, Németh Tibor és Balikó Pál vezetésével készítették a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálat repülőklubjában. A szolnoki MHSZ-nek pedig – jól sejtettük – valóban a Tiszamenti Vegyiművek volt a támogatója. A helyszín azonban még mindig kétséges – bár van, aki szerint egy kiskunfélegyházi versenyen készült a fénykép.

Na de lássuk azokat, amelyeket sikerült minden kétséget kizáróan beazonosítani: következzék a tíz fotó és a kilenc helyszín megfejtése.

Az 1980-as fotón egy lakótelep házai és egy málladozó tűzfal közti üres telek látható négy garázzsal. Úgy tűnt, változóban van a környék: az eltűnő földszintes házak helyén új lakóépületeket emelnek. Mivel a helyszínt nem ismertük, csak tippelni tudtuk, vajon milyen lehet ma a helyzet: újépítésű társasház magasodik a bódék helyén, vagy nem változott semmi?

Mint arra többen is felhívták a figyelmünket, a képet Sátoraljaújhelyen, az Aradi vértanúk útján készítették, és szinte pontosan ugyanúgy néz ki minden, mint akkor. Áll még a kis ház és megvannak a garázsok is, egyiknek még a kapuja is eredeti. „1981–84 között az akkori Mezőgazdasági Szakközépiskolából a garázsok előtt jártam naponta kétszer a Munkácsy Mihály úton lévő kollégiumba" – írta nekünk Zákity Ottó kertészmérnök.

A helyszín amúgy nem egy nagy lakótelep szélén készült, egy egészen egyedülálló városfejlesztési beavatkozásról van szó: ezen a környéken a földszintes házakkal határolt háztömbök belsejében helyeztek el többszintes lakóépületeket az eredeti utcafrontok javának megőrzésével.

Nem hittük volna, hogy ehhez a képhez érkezik az egyik első megfejtés, amelyből még a fotón látható kutya neve is kiderül. Ráadásul nem is akárki írt nekünk, hanem a vendéglős unokája, Dévény Sándor Kossuth- és Ybl-díjas építész:

„A vendéglő ajtajában áll nagyapám, Dévényi Antal (Nagymaros, 1881) és nagyanyám, Dévényi Antalné (sz.: Barhó Mária, Zsámbék, 1887) és Pacsuli kutya. A vendéglő Bicskén, a Vásártéren (ma Kossuth Lajos tér) állt. 1951-ben államosították, nagyapám 1957-ig üzletvezetőként még ott maradhatott. Lebontották a 70-es években, ma a Bicskei Egészségügyi Központ áll a helyén.”

Amivel pedig külön örömet szerezett nekünk, az egy fénykép a vendéglő kézzel festett táblájáról, melyet mind a mai napig őriz Dévényi Sándor.

Egyszerűen hihetetlennek tűnt, hogy a híres-hírhedt, számtalanszor feltérképezett, lefotózott, megfestett és megénekelt Tabánban még mindig van egy viszonylag jellegzetes helyszín, amit évek óta senki nem tud beazonosítani. Ez annyira elképzelhetetlennek látszott, hogy fel is merült bennünk, talán nem is az ismert budai városrészben készült a fotó. Így gondolták olvasóink is, akik a legkülönbözőbb városokban vélték felismerni a jellegzetes kaptatót Egertől Budaörsig. Ám végül a Fortepan fórumának veteránjai (katicabogár és fotrepan) a Tabán fotótár segítségével bebizonyították, hogy ez a kép valóban a budapesti Tabánban, az Alsó-hegy utczában készült (a mai Hegyalja úttól délre, a Gellért-hegy oldalában).

#198721 | Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Ezt a postát akkor fényképezhette le Szalay Zoltán fotóriporter, amikor egy 1976-ban megjelent Új Tükör cikkhez (A dombok ölelése című Kalász László íráshoz) készített illusztrációt. Ezt persze csak azóta tudjuk, amióta több olvasónk is jelezte, tudja, hol van a képen látható épület: Perkupán. Egyikük ráadásul épp a ház jelenlegi tulajdonosa, Domonkos Péter. A véletlenek különös összjátékának köszönhetően Virágvölgyi István, a Heti Fortepan blog szerkesztője pont a környéken kirándult az ünnepek idején, úgyhogy személyesen is felkereste az egykori postaépület lakóját, akitől számos érdekes részletet tudott meg a házról és a képről. Például azt, hogy eredetileg a két lakrészre osztott ház hátsó traktusát lakták albérlők, az utcafrontot pedig a posta bérelte (míg meg nem épült a postahivatal), na meg azt is, hogy kik a fotón látható személyek: az ajtón például a postás lánya csimpaszkodik, aki ma Hollandiában él.

Új Tükör, 1976. november 2. (13. évfolyam, 44. szám) Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
#191148 | Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Bár sok hasonló iskolai zsibongó van az országban, ilyen felépítésű és főleg ilyen kerámiával díszített csak egy. Nagyon sok helyes megfejtést kaptunk erre a helyszínre: Hódmezővásárhelyen készült a kép. A csinos, későmodern téglaépületben lévő iskolát akkoriban Komócsin Zoltán Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakközépiskolának hívták. Ennek igazolására segítségünkre lehet az a fotó is, amely a névadó emléktáblájának avatásán készült.

A rendszerváltás után persze új nevet és új emléktáblát kapott az iskola. A Corvin Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola dísze a Mátyás lakomája című kerámiadombormű lett, melynek Köztérkép műlapján szintén könnyű felismerni a feladványban szereplő épületrészt. A zsibongó – mely jelenleg a Szent József Kertvárosi Katolikus Általános Iskola része – ma is szépen őrzi eredeti formáját.

#163130 | Fotó: Fortepan / A R

Sejtettük, hogy egy építőtábori jelenetet örökít meg ez a tökéletes korkép, de mivel a zászló feliratát nem tudtuk kiolvasni, csak tippelgethettünk, hogy hol készült. Szerencsére a Fortepan fórumozói megfejtették a szöveget, ami jelentősen leszűkítette a lehetőségek számát. A zászló felirata ugyanis „Geisler Eta önkéntes ifjúsági építőtábor”, ilyen pedig csak (a ma Siófokhoz tartozó) Balatonújhelyen és Kunfehértón volt. Utóbbiról vannak hasonló épületeket ábrázoló fotók, szóval ez a kép is ott készülhetett – amit később egy egykori táborozó, Székely György levele is megerősített: „Magam a budapesti Varga Katalin Gimnázium tanulójaként voltam ebben a táborban 1967 vagy 1968 nyarán. A fotón látható férfi a gimnázium akkori testnevelő tanára, Szemrédi László, aki emlékezetem szerint táborvezető kísérő tanár volt."

#194311 | Fotó: Fortepan / Gábor Viktor

Bíztunk benne, hogy a járda fölé nyúló cégér, és a kapu modernista vasrácsa a segítségünkre lesz a helyszín beazonosításában, de valójában úgy láttuk, kevés a remény. Tévedtünk, többen is megírták, hogy ez a kőszegi 1-es posta a Várkörön. Mire nem jó egy jellegzetes kapurács... Az 1800-as évek végén készült cégér amúgy a Heidenreich lakatosműhelyé volt, és 1928 óta függ ezen a helyen. A két ismertetőjegy ugyan megmaradt, de szerencsére nagyon sok minden más változott a kép elkészülte óta. Az aszfalt helyét átvette a terméskőburkolat, a szűk járda helyett pedig ma már szintbe hozott, közös használatú útfelület teremti meg a történelmi utca hangulatát.

#198827 | Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Néha van, hogy szinte kiveri a szemünket a megfejtés, mégsem jövünk rá. Ez a szép részlet egy olyan épülethez tartozik, amely elég jól ismert, egy forgalmas és feltűnő helyen van és még az alkotói is a kor élvonalába tartoznak. A budapesti Palace Hotel (ma Novotel Budapest Centrum Hotel) a Blahától egy sarokra áll a Rákóczi úton. Az 1911-ben, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint épült szálloda biztos sokaknak feltűnt már, hiszen a sugárút egyetlen népies-szecessziós háza. A Csokonai utcai oldalhomlokzat azonban nem ugrott be nekünk, szerencsére több olvasónknak viszont igen.

#194313 és #194314 | Fotók: Fortepan / Gábor Viktor (fent, lent)

A kaszagyári fotóknál csak megérzés volt, hogy azok alighanem Magyarország legismertebb ilyen üzemében, a szentgotthárdiban készülhettek. Olvasóink és több egykor ott dolgozó szerencsére megerősítették a sejtésünket, sokan a Szentgotthárd és térsége régen csoportban. Sőt, még azt is megírták, hogy az alsó kép az úgynevezett melegüzemben készült, ahol két farkkalapácsot látunk munka közben, „előttük ülnek a kaszaszélesítő mesterek. Ők voltak a legkiválóbb szakemberek. Az ő tudásuk testesült meg a kiváló minőségű kovácsolt pengékben. Mögöttük két kemence látszik, amelyekben a kovácsolásra előkészített acéldarabokat hevítették fel. A kemencék előtt két előfűtő várja készenlétben, hogy a mester elé rakja a következő munkadarabot” – írta meg Magyarics István. Mindezt megerősíti egy korabeli sajtófotó is, ahol ugyanaz a lámpa látható, mint ami a Fortepan adatbázisában található képen világít – csak épp a másik irányból. A másik felvétel a „kaszaszélesítés (azaz a tulajdonképpeni kovácsolás) után a pengék ellenőrzését és hidegen történő utókovácsolást, az úgynevezett kaszaigazítást” örökíti meg.

+ + + + +

Ha kedvet kapott a nyomozáshoz csatlakozzon a FortePan megfejtések fórumozóihoz!

Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan sorozat további cikkeit a hetifortepan.capacenter.hu címen találja. A blog a Fortepan és a Capa Központ szakmai együttműködésében valósul meg.

+ + + + +

Ezt a cikket Creative Commons CC BY-ND 2.5 HU (Nevezd meg! - Ne változtasd!) licensz alatt tesszük közzé, azaz forrásmegjelölés mellett szabadon átvehető, de nem átdolgozható (részletek a blog impresszumában.)

Borítókép >>> Fotó: Fortepan / Gábor Viktor

Created By
Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
Appreciate